Lőrinci Heves megye nyugati részén fekvő város, a Hatvani járásban. A Lőrinci északi részén fekvő Selyp a város egyik kiemelkedő jelentőségű településrésze.

 

Közigazgatás

Ország

 Magyarország

Régió

Észak-Magyarország

Megye

Heves

Járás

Hatvani

Jogállás

város

Irányítószám

3021

Körzethívószám

37

Testvértelepülései

Lista

Wiesentheid

Santa Maria di Licodia

Zduńska Wola

Népesség

Teljes népesség

5557 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-

Népsűrűség

231,45 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

23,53 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Lőrinci (Magyarország)

Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 44′ 16″, k. h. 19° 40′ 43″

Lőrinci (Heves megye)

Fekvése

Lőrinci Heves megye nyugati részén, a Zagyva folyó mellett terül el, a Mátra és az Alföld találkozásánál. Hozzátartozik közigazgatásilag Selyp, Mátravidéki Erőmű és Vörösmajor.

 

Közlekedés

A település határában húzódik, a lakott területeit nyugat felől elkerülve a 21-es számú elsőrendű főút. Az ezzel párhuzamosan futó alsóbbrendű közút mentén, észak-déli irányban terül el Lőrinci. A várost az elővárosi autóbusz járatok Hatvannal, a helyközi járatok Salgótarjánnal és Pásztóval kötik össze.

 

A város vasúton is elérhető, a Hatvan–Salgótarján vasútvonalon, ahol egy vasúti megállóhellyel (Lőrinci) és két vasútállomással (Mátravidéki Erőmű és Selyp) rendelkezik. Mindhárom helyen elsősorban Hatvan és Somoskőújfalu között közlekedő személyvonatok állnak meg. Selyp vasútállomás közúti megközelítését a 2402-es közútból kiágazó 24 301-es mellékút biztosítja.

 

 

Népesség

 

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,3%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (16,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,8%, református 3,2%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 17,5% (29,3% nem nyilatkozott).

 

Gazdaság

 

Az erőmű

Mára a mezőgazdaság szinte teljesen kiveszett a település életéből.

 

A város legjelentősebb üzemei az Erőmű, a Mátravidéki Cukorgyárak, a Zsófia Malom és az Eternit voltak. Ezek közül a cukorgyártás 1999-től megszűnt, a telephelyet a Heves Acél Kft vásárolta meg. Az Eternit visszavonta gyártását az eredeti, nyergesújfalui gyárába.

 

Egyre több szolgáltatási és kereskedelmi létesítmény is alakul a városban.

 

Kultúra, oktatás, sport

 

A könyvtár

Lőrinciben három óvoda és egy kétépületes általános iskola működik, ahol tehetséggondozó és korrekciós képzés is működik. A város helyet ad továbbá a Március 15. Szakképző Iskolának, amely több szakmában végez szakmunkás- és szakközépiskolai oktatást. A településen alapfokú zeneiskola is működik. A város kulturális életének egyik jelentős színtere a könyvtár, amely az olvasáson kívül kulturális rendezvényeket is kínál. Továbbá a Selypi Kultúrház funkcionál még hasonlóan. Lőrincin működik a Strauss Szalonzenekar is.

 

Lőrinci sportéletének legjelentősebb szereplője a Kinizsi Sportklub, amely elsősorban a labdarúgás és tenisz terén működik.

 

Forrás:Wikipédia